Aki ismer tudja, hogy Japán-lázban égek gyerek korom óta. Az egész egy kósza levéllel kezdődött, melynek aláírója Kazumoto Miaoka volt. Számomra ez 8 évesen súrolta felfogó képességem határát, mert milyen vicces már, hogy valakit Miaokának hívnak. Hát így indult, nem valami magasztos indok, de kezdésnek jó volt. Aztán jött, hogy milyen hangzatos nyelv, gyerekként rákaptam az Animékre, mert milyen viccesek, aztán szép lassan jött a többi. A történelem, a miénktől oly különböző kultúra, a magyar fejjel nehezen felfogható társadalmi előírások, a Samurai-ok (侍) Geisha-k (芸 者) és persze a Yakuza-k (やくざ) misztikus világa. Szóval elhatároztam megtanulok japánul, elmegyek az országba megnézem magamnak a valóságot. Nos, hosszabb időt álmodtam meg mint 2 hónap, de erre van idő, erre van pénz és igyekszem a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló 59 napot.
いや、始めましょう！
