Igazából az elmúlt napokban sok minden történt. Elég sok japán étel jött szembe, rengeteg fura ruhásat láttam, és már pár perverz videó is a kezembe került. De úgy gondoltam, még gyűjtök hozzá némi anyagot, és mindegyikről külön írok, ahogy a háztartási eszközökkel vívott egyoldalú küzdelmemmel is hasonló terveim vannak.
Így most csak pár apróságot írnék le a történtekből, mert hasonló helyzetekbe és helyekre még biztos kerülök, szóval inkább nem ismételgetném magam,
Vasárnap este elnéztünk Shibujába, és mászkáltunk a hatalmas épületek között. A végén úgy adódott, hogy egy Yukatát viselő lányt találtunk, aki megengedte, hogy készítsünk róla képet. Még a Tanabata alkalmából állított fára is felírhattunk a kívánságunkat.
Hétfőn nekem suliba kellett mennem. Hát a japán precizitással nem találkoztunk, mert a 300 új diák kissé megzavarta őket, így egyik teremből a másikba lettünk küldve. Nagy nehezen ki találták merre kell mennünk, és megtartották az eligazítást, majd mindenkinek be kellett mutatkozni. Hát persze hogy itt is találkoztam magyarral. Lehetséges, hogy olyan sokan vagyunk, hogy már tényleg nem férünk el otthon? Sajnos nagyon fáradtak voltunk már mire minden papírt kitöltöttünk, meg minden felmérést megcsináltunk. Így a szóbeli és írásbeli szintfelmérő vizsgán nem a legjobban teljesítettünk. Találkoztunk egy brazil sráccal, akivel elmentünk közösen ebédelni. Kicsit orosz rulettet játszottunk, mert nem tudtuk, mint rendelünk. Volt az ajtó mellett egy gép. oda kellett pénzt dobni, és kiválasztani mit kérünk. A gép adott egy cetlit, és azt kellett odaadni a pincérnek, aki aztán odaadta a kaját. Sikerült finomat rendelnem. :)
Egy kanadai lánnyal barátkoztam össze, akivel megbeszéltük másnap, hogy a Welcome party előtt találkozunk és körbejárjuk Takadanobabát. Sétálgatás közben rábukkantunk egy shintó szenélyre, szóval közelebbről is megnéztük. A szentélyben dolgozó úr rögtönzött előadást tartott, a Shintó vallásról. Például, hogy régen nem voltak templomok, ha az isteneknek akartak áldozni, akkor építettek egyet amit később leromboltak.
Később kialakult a vágy az emberben, hogy bármikor megtalálhassa az isteneket, így elkezdtek szentélt építeni, és hogy azért vannak ezek a szentélyek mindig egy erdős részen, mert hitük szerint az istenek szeretik a természetet. A fák pedig legalább olyan ősik mint maga a templom, mert nem hisznek a parkosításban és eredeti formájában igyekszenek megőrizni a teret.
A Wellcome party kicsit őrült volt, nem nagyon lehetett beszélgetni úgy, hogy 150-en álltunk egy teremben.A végén a csoportbeosztásokat kereste mindenki. Én a kanadai lánnyal és az orosz lánnyal kerültem egy csoportba, szóval egész szerencsés. Ezután egy marék spanyollal és olasszal mentünk katraokézni.
Kihívás túlkiabálni őket, de próbálkoztunk.
Kicsit izgultam milyen lesz másnap a suli, de azért vártam is, hogy tanuljunk valamit.
(Este persze ittunk lakótársammal és filmet néztünk )
