Nem gondoltam volna, hogy akár csak egy karakterkattintásnyit is áldoznék erre a témára, de annyira tetszett, hogy nem tudom megállni. A repüléstől féltem egy kicsit, nem azért mert lezuhan vagy hasonlók, hanem a „tengeren” túli járatokról szörnyű emlékeim vannak. De nyilván én is edződtem, a francia Riviéra tartó 15 órás buszozással, és a technika is fejlődött, de ez a 10 óra a repülőn teljesen jól elment. A Bubapest-Bécs járat érdekes volt, szerintem még nem láttam ilyen pinduri repülőt, és rázta is a menetszél, de a másik gép kivalló volt Az ülések között megfelelő távolsággal, a lábam kinyújtásához elegendő hellyel és az előttünk lévő háttámlába épített érintőképernyős monitorral, ahol kiválaszthattuk a filmet vagy a zenét, amit szerettünk volna. Hazafele beteszem az így jártam anyátokkal vagy a 2 pasi meg egy kicsit…
A kaja is finom volt, és a személyzet is kedves.
A mellettem ülő japán hölggyel nem igazán beszélgettünk, de az utolsó 2-3 órában azért csak elkezdünk kommunikálni. Itt lepődtem meg először, hogy egész jól megy ez, megbeszéltük, hogy Svájc-Németország-Franciaország-Ausztria túrán voltak, és hogy finomak a kaják bár nagyok, és ajánlott pár japán ételt. Addig-addig beszélgettünk, hogy megadta a címét és elérhetőségét, hogy látogassam meg. Ennyit arról, hogy a japánok nem kedvesek. Ekkor hívtak elősször Kitti-channak.
Így nézett ki :
A reptér is úgy volt megcsinálva, hogy 10 perccel leszállás után már megvolt a cuccom, és túl voltam a vámvizsgálaton. Ami nekem nagyon tetszett, hogy a posta 8:30 kor nyitott, ez azt jelentette, hogy pontban 8:30 kor nyitva volt. Még szerencse, hogy előtte valami isteni sugallatra a 9 órái buszra vettem jegyet. A telefon átvételnél picit megijedtem, mert először nem találták a nevem. Kicsit keresnem kellett a postát, de a biztonsági őr akit megkérdeztem merre van, még el is kísért. Amúgy ez többször is megismétlődött, hogy megkérdeztem valakit, és ha látta nem jó helyre megyek utánam szaladt. Az is jellemző mondjuk, hogy ha nem akarnak többet beszélni mereven néznek a másik irányba, nehogy kérdezz tőlük még valamit.
A Reptéri busz 9 kor indult, ez azt jelentette, hogy 8:55 kor mindenki csomagját felcímkézték, 8:58 kor beállt a busz, sorban (!) Felszálltunk amíg feltették a csomagot. A csomagpakolók közül valaki felszállt a buszra, és kellemes utat kívánt nekünk majd meghajolt és pontban 9:00 kor indultunk.
I love this!